In Nochpa Shoft

Elfeledett Mesterségek: vonószék/csuhé /Dédi Konyhája 

BESZÁMOLÓ

Ha Lókút, akkor lovacska. Ilda meglepett minket azzal, hogy lovacska mintákat hozott nekünk. Kisebbek ügyesen vesszőparipákat, a nagyok snájdig kis csuhé lovakat készíthettek.
És tulajdonképpen a hanzlpang is egy lovacska. Méghozzá olyan, amit Peti, Zalán és Jázmin egyre ügyesebben ülnek meg. Ha fakanál még nem is, de egyre szabályosabb rudacskák kerülnek ki a kezük alól. Peti már felfedezte, hogy mindkét nagypapája bognárkodott, így nekik is van otthon vonószékük.
Dédi konyhájában ma valami nagyon fontosat tanultunk Maricától. Nincs az az "elrontott" étel, amiből ne lehetne egy másikat készíteni. A mi ebédünk is krumplis stercként indult, és dödölleként végezte. Hogy történt ez? Bizony nem másként, minthogy amikor már a forró zsíron volt a sterc, nem akart szétesni, mert a krumplink, amiből készítettük túl lédús volt. Viszont beleszaggattuk tepsibe és finom piros dödöllét sütöttünk belőle. /Lehet, hogy az első dödölle is így készül? :) /
Azt meg végképp nem tudom, miért ízlik sokkal jobban a bableves, ha együtt főzzük.
Bár a pajta projekt 2021-es évi pályázati része most zárult, mi nem hagyjuk abba és Ildától sem búcsúzunk. Legközelebb adventi koszorút készítünk gyékény csillaggal és angyalkával.